Kezelési lehetőségek

A hemodialízis-kezelés során a beteg vérét a testén kívül, egy berendezés segítségével szűrik. Ehhez a vért kivezetik az érpályából, és egy szűrőberendezésen, más néven dializátoron áramoltatják át. A készülék kiszűri a vérből a salakanyagokat, ezért művesegépnek is nevezik. A vért ezt követően visszavezetik a beteg szervezetébe. A hemodialízisre általában hetente háromszor kerül sor egy dialízisközpontban, időtartama alkalmanként rendszerint legalább négy óra. A kezelés azonban nem csak egészségügyi intézményben, hanem a megszokott, otthoni környezetben is végezhető. A különböző típusú otthoni dialíziskezeléseknek köszönhetően a kezelés a beteg napi életviteléhez igazítható, ám mindegyik típusnak megvannak a saját nehézségei.

A korszerű művesegépeknek köszönhetően a vesefunkciók pótlásához rendszerint elegendő heti három, alkalmanként legalább négy órás kezelés. A kezelés időtartama alatt a beteg a művesegéphez van kötve. Tulajdonképpen bámulatos, ha meggondoljuk, hogy a dializátornak heti tizenkét órányi kezelés során kell elvégeznie mindazt, amit a folyamatosan, éjjel-nappal működő vesék megvalósítanak. A megfelelő intézkedésekkel közösen biztosíthatjuk, hogy Ön a lehető legegészségesebben élhessen.

A peritoneális dialízist, más néven hasi dialízist azért hívjuk így, mert a kezelés során a vér a hasűri szerveket körbevevő hártyán, azaz a hashártyán vagy peritoneumon szűrődik át. A dializáló folyadékot a hasüregbe vezetik, a mesterséges szűrő szerepét pedig a hashártya tölti be. Az előírt benntartási idő alatt a méreganyagok és a felesleges folyadék a hashártyán keresztül a dializáló folyadékba jut.

A peritoneális dialízishez egy állandó vezetéket, azaz katétert helyeznek a hasüregbe, ezen keresztül juttatják be a dializáló oldatot, amely felveszi a vérben lévő méreg- és salakanyagokat. Meghatározott idő elteltével a folyadékot egy zsákba ürítik, és friss folyadékkal pótolják. A feltöltésből és kiürítésből álló ciklus elvégezhető napközben manuálisan, vagy egy programozható készülék segítségével éjszaka, automatikusan. Mindkét esetben fontos, hogy a beteg kellő tudással és magabiztossággal rendelkezzen az eljárás elvégzéséhez.

Vannak esetek, amikor több lehetőség áll rendelkezésre, és ezek közül a hasi dialízis a kedvezőbb. Sok helyzetben azonban orvosi indok áll a döntés mögött, így például egyes szívbetegségek és érrendszeri megbetegedések fennállása esetén. Általában a peritoneális dialízis a legalkalmasabb gyermekek kezelésére, akiknél nehézséget jelent a megfelelő vérnyerési lehetőség kialakítása. Gyermekek esetében emellett az otthoni dialíziskezelés lehetővé teszi az iskolai tanulmányok folytatását.

A veseátültetés során egy élő vagy elhunyt személytől (a donortól) származó, egészséges vesét ültetnek át a krónikus vesebeteg szervezetébe. A transzplantáció nem gyógyítja meg a beteg vesét, csak kezelésként szolgál. A krónikus vesebetegek közül sokan alkalmasak a szervátültetésre, de nem mindenki.

Ha szeretne többet megtudni a veseátültetés lehetőségéről, az első lépés, hogy megbeszélje az állapotát a nefrológus szakorvossal, aki felméri az egészségi állapotát és a veséi állapotát, és ez alapján tesz javaslatot. Ha az orvos megítélése alapján Ön alkalmas a transzplantációra, általában további vizsgálatokra van szükség. Az orvosa ezeket követően felteszi Önt az országos szervátültetési várólistára, amíg meg nem kaphatja egy elhunyt személy veséjét, vagy kompatibilis élő vesedonort nem találnak.

A szervátültetés nagyon személyes kérdés, ezért érdemes elegendő időt szánni a döntés alapos átgondolására. Kezdetnek talán az a legjobb, ha a nefrológus szakorvossal beszél a helyzetéről. Ha az orvosa és Ön is egyetért abban, hogy a veseátültetés szóba jöhet, kérheti a várólistára való felvételét - ha nincs élő donora -, és közben tovább gondolkozhat a döntésen. A saját maga számára legjobb döntés meghozatalát segítheti, ha másokkal is beszél a veseátültetés előnyeiről és hátrányairól.

A hemodialízis során a dializátorba helyezett szűrő, míg a hasi dialízis során a hashártya és a dializáló folyadék biztosítja a vér megtisztítását a salakanyagoktól. Kórházban vagy műveseállomáson végzett dialízis esetén az ott dolgozó egészségügyi szakemberek készítik elő, végzik el és felügyelik a kezelést. Intézményben végzett hemodialízis esetében rendszerint heti háromszor kerül sor kezelésre. Ennek időigénye alkalmanként körülbelül 4–5 óra, plusz az utazás.

A megfelelő előkészületek és betanulás után a beteg saját magán, az otthonában is elvégezheti a hemodialízist az orvos által előírt rendszerességgel.